Nora Grey nem emlékszik élete elmúlt öt hónapjára. Azután, hogy egy temetőben ébred, és megtudja: hetekig keresték, megpróbálja életét visszazökkenteni a régi kerékvágásba. Iskolába jár, legjobb barátnőjével, Vee-vel lóg, igyekszik elkerülni édesanyja ijesztő új pasiját.
Csakhogy néha megszólal a fejében egy hang, egy idegen gondolat, amelyet nem képes megérteni. Látomásaiban angyalszárnyak jelennek meg és földöntúli lények, akiknek semmi dolguk Nora életében.
És ott van az a lerázhatatlan érzés is, hogy egy része mintha hiányozna.
Aztán Nora és egy szexi idegen útja keresztezi egymást, és a lányban feltámad a megmagyarázhatatlan vonzalom. Úgy tűnik, minden kérdésére nála van a válasz… és nála van Nora szíve is. Minden egyes perc, amit együtt töltenek, egyre hevesebb – és Nora végül rádöbben, közel áll hozzá, hogy szerelembe essen. Ismét.
Véleményem: Vigyázat, spoiler-es!
Pontosan egy éve olvastam az első két részt. Milyen furcsa, pedig nem is néztem rá a listámra. Az első és a második rész kritikáját itt találod. Nos a Silence sokkal de sokkal jobb volt, mint az első kettő. Az első nekem túlságosan közhelyes volt, a második idegesített Nora hisztijeivel, de ez tetszett. Mondjuk az emlékezetkiesés elég banális volt, mégis adott egy hangulatot neki, plusz Nora ismét beleszerethetett Folt-ba, nem annyira közhelyesen, mint az első részben.
A temetői rész kellően megborzongatott, s bár Nora emlékei elvesztek, mégsem hisztizett annyit a visszaszerzésük miatt, mint pl ahogyan az előző részben viselkedett. Amit én ebben a sorozatban szeretek, az a csavarok. Az előző kettő kötetet is pont az mentette meg. Míg a karakterek többnyire borzalmasan egysíkúak, valaki csak gonosz, valaki csak jó, most úgy érzem, ez a kötet megfordította ezt. Nora kellően felnőtt, már nem hisztizett annyit, a Folt-tal való kapcsolata is megváltozott. Vee nem kapott akkora szerepet, de ő is kibújt a barátnővagyokezértidegesítőensziruposanviselkedek skatulyából, és végre megpróbálta megvédelmezni a barátnőjét, elhallgatott előle egy nagyon fontos dolgot. Nehezítsük csak meg Nora helyzetét!
Ebben a kötetben a végkimenetelt tekintve nem voltak meglepetések (a főgonoszra gondolok itt), az alku az arkangyalokkal eléggé tetszett. Örülök, hogy Scott-ból nem csináltak gonoszt, mert ugye az első részben Jules, a másodikban Rixon (és Hank) lett a rosszfiú, akik újonnan tűntek fel. Scott-ot én eléggé megkedveltem, csak ne lenne Jacob2 (Alkonyat), hogy rohan Nora után, közben a csajt nem érdekli. Szurkolok neki és Vee-nek. Aranyosak lennének együtt.
Bárki bármit mondhat, én még Marcie-t is kedvelem egy bizonyos szinten, sőt, meg is sajnáltam, mikor kiderült Hank mért tartotta meg őt, Norát pedig mért nem. Összességében eléggé tetszett a könyv, izgatottan várom a folytatást, érdekel a közelgő háború is: ki lesz a nyertes? A nefilek, a bukottak vagy az arkangyalok?
Értékelés: 5/4
Borító: 5/6
Kedvenc szereplő(k): Marcie, Scott
Értékelés: 5/4
Borító: 5/6
Kedvenc szereplő(k): Marcie, Scott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése