Szablon stworzony przez Arianę dla Wioski Szablonów | Technologia Blogger | X X X

Menu

2013. február 28., csütörtök

Forever - kritika

Fülszöveg:
akkor..

Amikor Sam megismerte Grace-t, ő farkas volt, a Grace pedig ember. Sam végül megtudta, hogyan lehet ember, s furcsa, távolságtartó szerelmük a közös élet heves közelségévé változott.

most...

Itt véget is érhetne a történetük. De Grace nem maradhat ember. Ezúttal ő a farkas. És Mercy Falls farkasait egy végzetes, különös vadászat fenyegeti.

örökké...

Sam bármit megtenne Grace-ért. De képes-e egyetlen fiú és egy szerelem megváltoztatni az ellenséges, veszett világot? A múlt, a jelen és a jövő összeomlani készül egyetlen pillanatban - élet és halál pillanatában. A búcsú vagy az öröklét pillanatában.

Véleményem: Vigyázat, spoileres!
Először is önző vagyok, amiért másokkal ellentétben én többet akartam Coleból és Isabelből. Nekem annyira a szívemhez nőttek mindketten. Most, hogy már harmadszorra olvastam el ezt a trilógiát, még jobban tudtam azonosulni Isabel-lel. Bármennyire is szeretnék Grace lenni, én sokkal inkább Isabel vagyok, de nem bánom. Szeretem a Cole típusú srácokat. Talán közhelyes vagyok, amiért a rosszfiúkat szeretem, persze, Samet is elfogadnám, de Cole-t valahogy közelebb érzem. Na de hogy a könyvről is szót ejtsek, ne csak magamról:

Kicsit nehézkes volt a "Grace-vadászat", ahogy azzal küszködött, hogy ember maradjon. Már csak azért is, mert ezen egyszer már túlestünk Sam-mel, és most kicsit "unalmas" volt újraolvasni. Persze máshogyan és más módon, de a lényeg nem változott.

Viszont én külön kiemelném a város reakcióját. Akárhány YA történettel szembe találtam magam, mindegyiknél az volt a baj, az bökte a csőrömet, hogy a környezetben élők viselkedése valószerűtlen volt. Nem akadtak ki semmin, nem kezdtek el nyomozni, minden folydogált a maga módján (hiába voltak furcsaságok, halálesetek). Viszont itt! Igenis vegyék észre az emberek, hogy valami baj van a városban. Hogy eltűnt két lány, később az egyik (Olivia) meghalt, és mindez egy rejtélyes fiúhoz köthető, akit bántottak a szülei. Ha nem tudtam volna a háttérben történő eseményekről, bizony én is elgondolkodtam volna rajta, hogy tényleg vaj van-e Sam fején, vagy csak vaklárma az egész. Mindenesetre ez egy hatalmas piros pont, Rachel pedig meg is koronázta ezt a kezdeti bizalmatlanságával.

Furcsa volt viszont Grace szüleinek viselkedése. Mindkettőé. Az apa azért, mert ő túlságosan rideg volt. Nemhogy örült volna, hogy a lánya mégis életben van... semmi. Furcsák az ilyen emberek, mindig elgondolkodom, hogy minek az ilyennek gyerek. Az anya viszont túlságosan engedékeny volt. Nem abban, hogy kompromisszumot kötött Grace-szel, hanem, hogy miután visszajött, rögtön elengedte. Tényleg csak a létezése bizonyítéka kellett a szülőknek, nem ő maga a szobácskájába, hiszen őket csak az érdekelte, hogy életben van. Hogy mit csinál, az teljesen mellékes. És egy macskával helyettesítették! Macskával!

Az írónő jobban kidolgozhatta volna a Shelby-szálat. Személy szerint én örülök neki, hogy volt egy ilyen kavarós farkascsaj, aki mindenkinek csak ártott (najó, Olivia halála kivétel, őt nagyon sajnáltam. Talán jobban, mint Grace). De hogy miért? Sam folyton csak annyit mondott, hogy rossz volt a gyerekkora, többet nem árult el. Mondjuk azt sem szerettem volna, ha az írónő valami klisét belerak, hogy azért viselkedik így. Talán jobb is, hogy ez homályban maradt, mindenki gondoljon bele azt, amit szeretne.

Nem mondom, a vége egy kicsit "csalódás" volt a trilógia színvonalához képest. Tetszett az átköltöztetés,  de annyira gyorsan lezavarta Maggie, hogy hiányosság maradt bennem. Szerintem az első rész végén nem volt ekkora lyuk bennem, hogy várnám a folytatást, mint itt. Mi lett Isabel-lel, leginkább ez foglalkoztat. Meg persze Cole-lal. Esküszöm, belezúgtam ebbe a pasiba, harmadszorra is. Remek ötlet volt őrült tudóst csinálni belőle. Megőrizte a rosszaságát, de a maga módján jó útra tért. És Koenig rendőr! Na ő volt aztán még a jó húzás. Azért mondom ezt, mert egy gondolkodó ember volt, aki magától rájött a dolgokra, és segített Saméknek. Nem azon a szájbarágós módon, mint egy ősz, öreg varázsló, hanem reálisan, használta a fejét. Jó volt olvasni, hogy a fiatalok nincsenek egyedül a világban. És Beck! Istenem... annyira gyönyörű volt azaz összeborulós jelenet. Sam tökéletesen jellemezte őt: Beck egyszerre mindenható és az ördög is, mert elvett valamit, de egy sokkal szebbet adott cserébe.

Gyönyörű történet, a kedvencem :)

Értékelés: 5/5
Borító: 5/5
Kedvenc szereplő(k): Cole, Isabel, Grace, Sam.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése