Szablon stworzony przez Arianę dla Wioski Szablonów | Technologia Blogger | X X X

Menu

2013. január 27., vasárnap

Ihlet a saját életünkből


Elgondolkodtam mostanában. Azóta töröm ezen a fejemet, mióta kezembe akadt a Szívritmuszavar. Bár már mióta kinéztem a neten a könyvet, nem hagyott nyugtot a gondolat, s most, hogy elolvastam, annyira befészkelte az agyamba magát az a tudat, hogy mi van, ha én is valami hasonlót szeretnék alkotni?
Mikor magyar szerzőktől olvasok, az nekem hatalmas boldogság. Hiszen látom, hogy sikeresek, nem elérhetetlen cél, hogy egy magyar írónak kiadják a könyvét. Kedvet kapok, hogy egy regénybe kezdjek bele. Rendben van, jöhet a felháborodás, hogy mit akar ez a tizenéves kis libuska, messze van a könyvkiadástól még. Ez így van, igazat adok annak, aki ilyet állít. De már annyira belém épült ez a regény-dolog, hogy muszáj kiírnom magamból. S itt jöttök ti a képbe, kedves olvasóim.

Mindig egy kicsit szkeptikusan álltam hozzá a dolgokhoz, mikor önéletrajzi könyvet írt valaki, vagy olyan regényt, amiben a saját életéből merít ihletet. Egyrészt azért, mert én nem tudnám magam így kiszolgáltatni a közönségnek. Néha, mikor valaki elolvassa a művemet úgy érzem, hogy ezzel a lelkembe lát, elárultam valamit magamból, ami miatt gyengébb lettem. Érdekes dolog ez.
Nem szeretem az olyan történeteket, amikben Mary Sue-k a szereplők. Hogy milyen az, arról bővebben itt olvashatsz. Ezért is félek, hogy ha írok egy olyan regényt, amiben sok lesz az olyan momentum, amit a saját életemből merítek, Mary Sue-féle borzalom lesz. Vagy szerintetek lehet úgy alkotni ilyenfajta könyvet, hogy nem csapok át a végletbe, és nem lesz teljesen MS? Olvastatok már olyan könyvet, aminek a története a szerző saját élményén alapul, és mégis sikerült megerőznie valami pluszt, amitől nem lett sablonos?

Most mondhatnátok, hogyha valaki a saját életéről ír, az úgymond nem lehet sablonos. Valahogy mindenképpen más, mintha hasra ütne, és kitalálna egy történetet, amiben aztán MS lesz a karakter. Mégis fontos, hogy a karakter kidolgozott legyen, anélkül nem ér semmit az egész. Én ezen gondolkodok már hetek óta, és nem tudok dönteni.



Lenne egy olyan regényötletem, amiben a történet alappillére valós, megtörtént eseményeken nyugszik. Viszont nem szeretném, ha ez egyet jelentene, hogy a történetben MS lesz a karakter. Nos a kérdésem hozzátok: lehet úgy könyvet írni, s beleszőni a saját életünk egyik fontos momentumát, hogy közben nem lesz MS a karakter? Nagyon várom a válaszokat, mert én tényleg kétes állapotban vagyok most. Előre is köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése