Szablon stworzony przez Arianę dla Wioski Szablonów | Technologia Blogger | X X X

Menu

2013. június 16., vasárnap

Csúfok - kritika

Fülszöveg:
Mindenki tündöklően gyönyörűvé válik, mint egy szupermodell. Mi ebben a baj?
Tally hamarosan tizenhat éves lesz, és már alig várja. Nem a jogosítvány miatt, hanem hogy végre szép legyen. Tally világában a tizenhatodik születésnap egy olyan műtétet jelent, ami az embert taszító csúfból lélegzetelállító szépséggé változtatja. És azonnal egy olyan high-tech paradicsomba kerül, ahol nincs más dolga, mint őrületesen nagyokat bulizni. Néhány hét múlva ő is megérkezik oda.
De új barátnője, Shay nem biztos benne, hogy széppé akar válni. Szívesebben próbálná ki az életet odakint. Amikor Shay megszökik, Tally a szépek világának egy teljesen új oldalát ismeri meg – és ez taszító. A hatóságok az elképzelhető legrosszabb ajánlatot teszik a lánynak: találja meg barátnőjét és adja a kezükre, máskülönben sosem változhat széppé. Döntése örökre megváltoztatja az életét.
Egy új, rabulejtő trilógia első kötete.

Saját véleményem: vigyázat, spoileres!
Egy "kis" szándékos szünet után most visszatértem, s bár közben kiolvastam pár könyvet, a nyár folyamán azért igyekszem majd pótolni róluk az értékeléseket. Egyelőre még friss élmény a Csúfok, amit egyébként hihetetlenül olcsón szereztem be egy akciónak hála, de még jó is, mert eredeti áron lehet, hogy csalódást okozott volna.

Az olvasás közben két dolog között nem jutottam dűlőre. Először is, hogy én esetleg már egy rossz korosztályba tartozom, mert igaz, hogy a főhős tizenhat éves (és csak egy évvel vagyok nála idősebb), mégis inkább olyan volt, mintha egy tizenkét éves lányról olvasnék. Tehát vagy nem tartozok a célcsoporthoz, vagy a másik ötlet az volt, hogy az író a gyerek. De utánanéztem, úgyhogy ez teljességgel kizárható.

Az egész regény úgy volt felépítve, mintha én írtam volna még ezeréve. Nem a fogalmazásra értem, hanem konkrétan a cselekményre. Nem történik sok minden, az a kevés pedig eléggé kiszámítható. Nincsen szerteágazó cselekményszál, és igazából az is nagyon zavart, hogy ez elvileg disztópia. Rendben, ezt rögtön leszűrtem a molyos címkék nélkül is, de hiányoltam a világfelépítést, a részletezést. Mert nagyon találó a társadalomkritika, ami a szép és csúf ellentétével megjelenik a műben, de én vártam volna egy anekdotát, hogy na most akkor miért is ilyen a világ éppen? David pedzegetett valamit a rozsdások kapcsán, és lehet csak az én fejemben nem állt össze, de én többet akarok tudni róla, hogy miért ilyen a világ most! Miért a normális a ronda, és miért jó, ha mindenki majdnem ugyanúgy néz ki, és hát... szinte tökéletes? Mert rendben van, hogy a világ majdnem megszűnt létezni, és azzal, hogy széppé operálják az embereket (valamint módosítják a gondolkodásukat) engedelmes "szolgákat" csinálnak az emberekből, de ez miért éri meg nekik? Mivel ez egy trilógia első része, egyelőre még reménykedem, hogy a következő részben ez kiderül.

Shay az elején szimpatikus volt, a végére viszont a legszívesebben a falba vertem volna a fejem miatta. Tally-t nem sikerült megkedvelnem, se nem utálom, de nem is szimpatizálok vele. Viszont a karakterfejlődése egészen csodálatos volt. Az elején még ő is egy felszínes csúf volt, aki csak egyet akart, szép lenni és bulizni örökké, de a küldetés közben megváltozott, és nagyon jó irányba. A majdnem szerelmi háromszög azonban nem tetszett, mert én egyszerűen nem szeretem, mikor egy barátnő kezéről lecsapja a főhősnő a pasit.

Összességében jó volt ez a könyv, talán ha nem tizenhét évesen, hanem pár évvel ezelőtt olvasom, akkor jobban tetszik, de most csak úgy éreztem, hogy már kinőttem. Azért a trilógiát mindenképpen befejezem, mert kíváncsi vagyok, az író mit tud még hozzátenni.

Értékelés: 5/4
Borító: 5/5 (a magyar sokkal jobban tetszik)
Kedvenc szereplő: nincs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése